A Cseke-tó nevét egy Cseke nevű birtokosról kapta, aki a 18. században a terület tulajdonosa volt. A tó kialakítása 1761 és 1765 között történt, amikor is a Baji-vízfolyás vizét és a helyi forrásokat felhasználva mesterségesen hozták létre a vízfelületet. A Cseke-tavat az Esterházy család megbízásából hozták létre a tatai birtok részeként. A tó vizét eredetileg a környék bővizű forrásai táplálták, és célja az volt, hogy díszítőelemként szolgáljon az akkoriban kiépülő angol stílusú tájképi kertben, az úgynevezett Angolkertben.
A park tervezését és a tó környezetének kialakítását Böhm Ferenc uradalmi mérnök irányította 1783-tól, ezzel megalkotva Magyarország első angolkertjét, amely a természetes táj szépségét próbálta utánozni mesterséges elemekkel. Akkoriban a bővizű források folyamatosan táplálták a területet, különleges mikroklímát és állandóan nedves, helyenként mocsaras talajt hozva létre, amely ideális környezetet biztosított számos, más földrészről származó vízkedvelő növényritkaság betelepítéséhez. A Cseke-tó és az Angolpark azóta is Tata egyik legkedveltebb természeti és történelmi látványossága. Kedvelt esküvői és esküvő fotózás helyszín, az esküvői szezonban sokszor lehet boldog ifjú párokkal, és fotósokkal találkozni a Cseke-tó partján.
Mi az az angolpark?
Az angolkert (vagy angol tájképi kert) egy 18. században elterjedt kertépítészeti irányzat, amely a természetességre és a festői tájhatásra törekszik. Ellentétben a korábban népszerű francia barokk kertekkel, az angolkert szabálytalan vonalvezetésű, lágy ívű sétányokat, ligetes facsoportokat, tavakat és mesterséges romokat vagy egzotikus építményeket (pl. grották, pavilonok, hidak) használ a romantikus hangulat megteremtésére. Célja nem a természet meghódítása, hanem annak utánzása és kiemelése – mintha a kert egy gondosan rendezett, mégis vadregényes táj lenne.
Horgászat a Cseke-tavon
A tatai Cseke-tó nemcsak nyugodt természeti környezetével, hanem horgászati lehetőségeivel is vonzza a látogatókat. A tó északi részén működik a Tatai Sporthorgász és Környezetvédő Egyesület horgásztanyája, ahol előzetes bejelentkezéssel horgászatra, sőt akár bográcsozásra is van lehetőség. A tó jellemzően békés, csendes környezetet kínál, így ideális helyszín a kikapcsolódásra vágyó horgászok számára. A Cseke-tó állóvize különféle halfajoknak ad otthont, így a szerencsések pontyot, keszeget vagy akár süllőt is foghatnak. Fontos tudni, hogy a horgászat szabályozott keretek között zajlik, ezért érdemes előre tájékozódni az aktuális engedélyekről és feltételekről.
Erről bővebben a Tatai Sporthorgász Egyesületnél lehet érdeklődni.
Sétaút a Cseke-tó körül
A Cseke-tó körüli séta – ugyanúgy mint az Öreg-tó körüli séta – igazi élményt nyújt mind a természetkedvelők, mind a nyugodt kikapcsolódásra vágyók számára. A tó partját egy jól kiépített, kb. 2 kilométer hosszú sétaút övezi, amely könnyen bejárható akár kisgyermekekkel, babakocsival vagy kutyával is. Az út mentén padok, hidacskák és árnyas pihenőhelyek biztosítják a kellemes megállókat, miközben a tájat öreg platánok, szomorúfüzek, a vízparti növényzet és a tó tükrén visszaverődő napfény teszi festőivé. A séta során felfedezhetők az Angolkert különleges építészeti elemei is, így a tó körbejárása nemcsak frissítő testmozgás, hanem egyúttal kulturális élmény is.
Épületek a Cseke-tó körül, az Angolkertben
Műromok
Az angolkerti építészet kedvelt, szentimentális hatást keltő elemei közé tartoznak a műromok, vagyis olyan mesterségesen létrehozott romszerű építmények, amelyek a múlandóságot és az idő örök körforgását idézik meg. A tatai Angolkertben található műrom hazánk egyik legkiemelkedőbb ilyen alkotása, amit impozáns mérete, esztétikus kialakítása és különleges anyaghasználata is igazol. A romot nem csupán újonnan faragott kövekből építették: valós történelmi jelentőségű elemek is beépítésre kerültek, többek között a közeli vértesszentkereszti román kori apátság oszlop- és pillérkötegei, valamint domborműves római sírkövek. Szabálytalan elrendezésével a műrom egy omladozó gótikus templom benyomását kelti, festői hatását pedig tovább fokozza a rajta egykor átcsörgedező vízesés és a kerti patak látványa.
Török mecset
Csakúgy mint a műromokat, az Angolkertben álló török mecsetet is Charles Moreau tervezte. A török mecset romantikus kertépítészeti elemként, nem pedig vallási célból épült a 18. század végén. A kis méretű, kupolás épület az oszmán építészet stílusjegyeit idézi, egzotikus hangulatot csempészve a tájképi kertbe. A török hódoltság korára emlékeztető mecset a keleti kultúrák iránti 18–19. századi érdeklődést tükrözi, és jól illeszkedik az angolkert sokszínű, történelmi utalásokkal átszőtt világába. Ma már nem látogatható, de kívülről megcsodálható, és különleges látványeleme a Cseke-tó partján sétálóknak.
Kazinczy-pad
1803-ban Kazinczy Ferenc is ellátogatott a tatai Angolkertbe, amely már akkoriban is különleges természeti és építészeti látványosságnak számított. A neves író és nyelvújító annyira lenyűgözte a kert, hogy 1831-ben ismét visszatért, és ez alkalommal különösen a tópartot szegélyező platánsor szépsége ragadta meg. Emlékét a Cseke-tó partján 1964-ben elhelyezett Kazinczy-pad őrzi, amely csendes pihenőhelyként ma is várja a látogatókat. A pad nemcsak tisztelgés a magyar nyelv egyik megújítója előtt, hanem az Angolkert kulturális örökségének is fontos része, amely összeköti a tájat a hazai irodalomtörténet nagy alakjaival.
Esterházy Nyári-lak
Az Angolkert közepén álló Esterházy nyári lak – más néven mulatókastély vagy Lusthaus – a kert egyik legjelentősebb építészeti alkotása. Alapkövét 1783-ban helyezték el ünnepélyes keretek között, Esterházy Ferenc gróf és az épületet tervező Grossmann József építőmester jelenlétében. A főbb szerkezeti részek 1785-re el is készültek, azonban Grossmann az építkezés befejezését már nem élhette meg. A nyári lak nemcsak Tatán az egyetlen fennmaradt, önállóan tervezett munkája, hanem egyben a korszak klasszicista kertépítészetének is különleges darabja. Az építkezést Grossmann utóda, Gött Antal fejezte be 1786-ra.
Az elegáns, harmonikus vonalvezetésű kerti lak csupán néhány helyiségből áll, legfőbb ékessége a két szint magas központi terem, amelynek tágas ajtaja és széles terasza szoros kapcsolatot teremt a kerttel. Feltételezések szerint az épületet eredetileg egy csillagsétány középpontjába álmodták meg – ez a geometrikus sétányrendszer idővel a tájképi angolkertekre jellemző kanyargós, romantikus hangulatú ösvényekké alakult. A Sala Terrena, vagyis a földszinti terem falait Joseph Jankovszky bécsi festő látványos illuzionisztikus falképekkel díszítette, amelyek között az egyik maga az épület a sétányok metszéspontjában. A képek azt a hatást keltették, mintha a látogató egy szabadtéri lugasban vagy gloriette-ben állna, körülötte a park növényzetével.
A nyári lak az évszázadok során többféle funkciót betöltött: a második világháborút követően az edzőtábor sportolóinak szállása volt, majd múzeumi irodaként működött. Az utóbbi években azonban teljes felújításon esett át, és szabadon látogatható belépőjegy váltásával. A földszinten korhű berendezésű enteriőr kiállítás várja a látogatókat: női szalon, úri dolgozószoba és ebédlő idézi meg a 18–19. századi főúri élet hangulatát, kiegészítve a Fischer család herendi porcelánmanufaktúrájának igényes darabjaival. Az emeleti helyiségekben pedig interaktív tárlat mutatja be az angolkertek történetét és sajátosságait, így a látogatók nemcsak esztétikai élménnyel, hanem gazdag ismeretanyaggal is gazdagodhatnak.
Olimpiai edzőtábor
A tatai Olimpiai Edzőtábor létrejötte szorosan összefügg Tata kivételes természeti adottságaival és történelmi múltjával. Az 1948-as londoni olimpia előtt a különleges, angliai klímára hasonlító mikroklíma miatt erre a helyszínre hozták a sportolókat felkészülni. Habár ez az elmélet valószínűleg csak éppen abban pillanatban volt igaz, de a felkészülés olyan jól sikerült, hogy az edzőtábort véglegesen ide építették. A létesítmény alapkövét 1948-ban tették le azzal a céllal, hogy a magyar élsportolók méltó körülmények között készülhessenek az olimpiai játékokra. Az 1950-es évekre kiépülő edzőközpont hamar az ország egyik legfontosabb sportfelkészítő bázisává vált. Az évtizedek során számos neves magyar olimpikon fordult meg itt, és a tábor sokáig a magyar sport egyik büszkesége volt. Közvetlen környezete – az egykori Esterházy-birtok része – különleges hangulatot áraszt, amely nemcsak fizikai, de mentális felkészüléshez is kiválóan alkalmas.
Pálmaház
A tatai Angolkertben található Pálmaház a 19. század első felében, feltehetően az 1820-as vagy 1830-as években épült az Esterházy család megbízásából. Eredeti célja az egzotikus növények, különösen pálmák és citrusfélék teleltetése és bemutatása volt, így a korabeli gazdagság és kifinomultság jelképeként szolgált. A Pálmaház az elmúlt években alapos felújításon esett át, és ma már elsősorban rendezvényhelyszínként funkcionál, otthont adva kisebb konferenciáknak, kiállításoknak és kulturális eseményeknek, ezzel hozzájárulva az Angolkert és Tata turisztikai vonzerejéhez.