Kerekszenttamási templomrom

Kerekszenttamási templomrom röviden

A Zámoly határában található Kerekszenttamási templomrom egy XII. századi, teljesen kör alaprajzú román kori rotunda maradványa. A Csák nemzetség birtokában állt település nevét is a templomról kapta. A török hódoltság idején a falu elnéptelenedett, a templom pedig rommá vált, de falai ma is 3–5 méter magasra emelkednek. Ritkaságnak számít Magyarországon, mert szentély nélküli, tiszta körtemplomról van szó. Szabadon látogatható, különleges történeti és építészeti emlék Fejér megyében.

Miért különleges a Kerekszenttamási templomrom?

A Kerekszenttamási templomrom egy ritka, XII. századi centrális rotunda maradványa Zámoly határában, a Vértes lábánál. Kizárólag egyedülálló, teljesen kör alaprajzú építmény, melyből ma is állnak 3–5 méter magas falai.

Elhelyezkedés és megközelítés

Zámoly közelében, a Székesfehérvár–Gánt és Csákvár–Csákberény közti útkereszteződésnél, egy kis dombon található – a középkori ún. „körösztútnál”. Az egykori templomrom jelenleg szabadon látogatható, és könnyen megközelíthető autóval is.

A kerekszenttamási templomrom történeti háttére

A Kerekszenttamási templomrom története szorosan összefonódik a középkori település, Kerekszenttamás múltjával. A falu első ismert írásos említése 1231-ből származik, amikor a terület a hatalmas Csák nemzetség birtokában volt. A település neve is a templom védőszentjére, Szent Tamás apostolra utal, és a „kerekség” szó egyértelműen a templom sajátos, teljesen kör alaprajzú építményére utal. Elképzelhető, hogy a falu neve korábban nem Kerekszenttamás volt, ezt a nevet a templom építése után kaphatta.

A XVI. században, a török hódoltság idején Kerekszenttamás sorsa megpecsételődött. A település a környék sok más falujához hasonlóan elnéptelenedett, lakói szétszóródtak, és a templom is pusztulásnak indult. 1662-ben már mint lakatlan, elhagyott helyként említik a források. A Historia Domus szerint a templom falait 1704-ben katonai műveletek során lőtték szét – források konkrétan Heister Siegbert császári tábornok nevét kötik a romboláshoz.

A templom és a falu elnéptelenedésével Kerekszenttamás eltűnt a térképről, de romjai megmaradtak. A 20. században a műemlékvédelem felfedezte a romot, és 1962-ben Molnár Vera művészettörténész vezetésével régészeti feltárásra került sor. A feltárás során sikerült pontosítani az alaprajzot, a belső átmérőt, valamint a liturgikus berendezés egyes elemeit.

Ma a Kerekszenttamási templomrom Zámoly község külterületén, szabadon látogatható műemlékként őrzi a középkori falu és a Csák nemzetség örökségét. 2022 óta a zámolyi önkormányzat tulajdonában áll, így remélhető, hogy a jövőben méltóbb környezetben, turisztikai és oktatási célokra is hasznosítva fennmarad.

Építészeti jellemzők – Mi teszi különlegessé?

A Kerekszenttamási templomrom igazi ritkaság, mivel Magyarország kevés, teljesen kör alaprajzú román kori templomának egyike. A belső átmérője több mint 6,5 méter, falai pedig mintegy 130 centiméter vastagok, amelyeket helyi dolomitkőből építettek és forró mészhabarccsal rögzítettek. A falak ma is 3–5 méter magasra emelkednek, tanúsítva a korabeli építési technika tartósságát.

A templom egyszerűségét jelzi, hogy nem rendelkezett apszissal és fülkékkel, szentély nélküli rotundaként szolgálta a közösséget. A bejárat a déli oldalon helyezkedett el, az északkeleti falban pedig egy kis szentségtartó fülke nyoma figyelhető meg. A belső teret nem kőboltozat, hanem valószínűleg famennyezet fedte, ami még inkább kiemeli a szerkezet egyedi, letisztult jellegét.

Régészeti kutatások és jelenlegi állapot

A Kerekszenttamási templomrom első régészeti feltárására 1962-ben került sor Molnár Vera művészettörténész vezetésével. A kutatás során sikerült pontosan meghatározni az épület alaprajzát, a belső átmérőt és a liturgikus elemek helyét, például a szentségtartó fülkét.

Az ásatás megerősítette, hogy a templom egyszerű, szentély nélküli körtemplom volt, amely famennyezettel rendelkezett. A rom ma is jelentős magasságban áll, falai 3–5 méterrel emelkednek a környezetből. Bár környezete sokáig elhanyagolt volt, 2022 óta Zámoly önkormányzatának tulajdonában van, ami reményt ad arra, hogy a jövőben nagyobb figyelmet kapjon, és turisztikai, illetve oktatási célokra is hasznosítsák.

Kerekszenttamási templomrom Gyakran Ismételt Kérdések (GyIK)